1.fejezet

*Emma szemszöge*
Összepakoltam boldogan a cuccomat és lementem a kapuba.Egy középkorú férfit kerestem de senkit nem láttam a közelbe. Egyetlen hatalmas fekete kocsi állt az intézet előtt és neki támaszkodva egy írtó helyes srác. Zavartan néztem körbe mire odajött hozzám.
-Hello. Harry vagyok. Harry Styles. És kérlek.. tekints... egy barátodnak.- mondta kicsit gorombán és unottan.
-Én Emma vagyok. Emma Broke.- mondtam halkan és zavartan.
Harry fogta a csomagjaimat és berakta a kocsiba. Kinyitotta a kocsi ajtót én pedig beültem. Jó illat volt. Bejárta az egész autót. Utaztunk egy darabig majd Harry megállt egy HATALMAS ház előtt. Én csak tátott szájjal néztem.
-Itt az új otthonod.- mondta feszülten és unottan.
-Ez... csodálatos.- néztem a házat és ámuldoztam.
-Ja. Az.- mondta kedvtelenül, felkapta a cuccaimat és bevitte a házba.
Belülről még csodálatosabb volt. Hatalmas plazma TV, hatalmas kanapé és 1emelet. Elindult az emeletre én pedig követtem. Ledobta a cuccaimat egy szobában.
-Ez a szobád. Van saját fürdőd. Pénz kell szólsz, ha a szobámba akarsz bejönni kopogsz.- mondta szigorúan a szabályokat.
-Ömm... oké.- mondtam halkan.
-De ne félj pénzt kérni. És szólj ha kipakoltál.- villantott egy halvány mosolyt majd kiment a szobából.
Leültem az ágy szélére, körbe néztem a hatalmas szobában. Képek voltak a falon, a fal világos kékre volt festve, íróasztal volt benne rajta egy laptoppal, hangszórókkal és fülhallgatóval. Az ágyamon vagy 20kispárna és 2nagy. És minden féle volt még ott. Ám volt 2ajtó. Az egyiket beazonosítottam, az volt a fürdő. Volt a szekrény mellett is egy ajtó. kinyitottam és egy eléggé méretes gardrób tárult elém. Csak ámuldozva néztem magam elé és szét a gardróbban. Tele volt ruhákkal (alkalmi és hétköznapi), nadrággal, pólóval, szoknyával (soha életembe nem fogom felvenni) és mindennel ami kell. És pont az én méretem. Kicsit ijesztőnek találtam de megbarátkoztam vele hamar. Benéztem a szekrényben a fiókokba mielőtt elkezdtem volna kipakolni. Volt ott pár fehérnemű de melltartó nem. Miután ezeket felfedeztem elkezdtem kipakolni és feldugtam a töltőre a telefonom. Közbe halkan hallgattam a szarabbnál szarabb zenéimet. Végeztem. Lementem a nappaliba és ott találtam Harry-t 4helyes srác kíséretében.
-Hello.- köszöntem halványan mosolyogva.- Kész vagyok.- fordultam Harry felé.
-Oké.- mondta.
-Hello. Én Niall vagyok. De biztos ismersz minket.- mosolygott és kezet nyújtott.
Hirtelen elgondolkodtam. Niall... Niall... Niall... Életembe nem hallottam még ezt a nevet. Így kicsit értetlenül néztem rá.
-Emma.- ráztam vele kezet.- Amúgy... Nem. Nem ismerlek soha életembe nem láttalak.- mondtam komolyan.
-Oh... Ez esetben. Ő Louis, Liam és Zayn.- mutatott végig a másik 3 srácon. Én intettem nekik majd zavartan a farzsebembe dugtam a kezem.
-És... Miért is kéne, hogy ismerjelek titeket?- kérdeztem kicsit megbátorodva így hallani lehetett a walesi akcentusom.
-Te walesi vagy?- kérdezte Harry.
-Igen. De... szóval miért is?- kérdeztem már kicsit nyugodtan és kíváncsian.
-Esetleg mert egy nemzetközi híres popp banda vagyunk?- kérdezte Louis (asszem). Én csak tátott szájjal és felvont szemöldökkel néztem rájuk.
-Hallottál már a(z) One Direction-ről?- kérdezte Niall. Én csak megráztam a fejem.
-Gondolom megtaláltad a laptopot.- fordult felém Harry mire én bólintottam.- Akkor gyere. Megmutatunk neked valamit.- mondta, átölelte a vállam és felkísért a szobába.

Prológus

Ez a blog kicsit eltér a szokásostól annyiban, hogy nem mutatom be a szereplőket és egyből a történettel kezdem. Azért, mert így talán jobban megértitek az egész story-t. Röviden a blog egy Harry által örökbe fogadott lányról fog szólni. Remélem tetszeni fog és akik idetévednek a blogra elolvassák, ha tetszik komiznak és örülnek a blog létezésének:) Jó olvasást<333

Minden egy átlagod napon kezdődött az 1D házában...
*Harry szemszöge*

Reggel mikor felkeltem nyúzott voltam és fáradt. Tegnap este sokáig tarott a koncert és arra keltem, hogy lenn a srácok nyomatják a legújabb "kedvenc" számukat. Erre kelni reggel 11-kor nem volt kellemes és fel is húzott.
-Mi a faszt kerestek a házamba és bömböltetitek a zenét mikor alszom!- mondtam dühösen a lépcső tetejéről.
-Hogy felkeltsünk.- mondta Louis.
-Azt meg minek?- néztek rá gyilkos szemekkel, fogtam a lejátszó vezetékét és kihúztam a konnektorból.
-Mert mész az árvaházba és örökbe fogadsz valakit, mert nem állapot, hogy ennyire... durva vagy.- mondta Niall amivel már vagy 1éve rágják az agyamat.
-Mi a fenének akartok engem megölni?- kérdeztem nyúzottan és idegesen.
-Segíteni akarunk.- mondta Liam.
-Rendben de! A legidősebbet vesszük ki az intézetből mert nem akarok egy kis pisit a lábam alá.- mondtam kicsit kókadtan.
-Te döntöd el.- vont vállat Zayn.
Elmentünk az intézethez, mikor odaértünk már nem akartam bemenni. A srácok szabályosan betuszkoltak az ajtón. Kitöltöttem egy halom papírt egy 15éves lányról aki később ki is jött. A kocsinak dőlve vártam rá. Egy gyönyörű lány volt. A nadrágom szűkebbé is vált számomra ahogy megláttam. Beraktam a csomagjait, bemutatkoztam és elvittem az új otthonába.